A klinikai laboratóriumi szakember képzés új fejezete kezdődött el 1997 szeptemberében, amikor először megindult Magyarországon Debrecenben (Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán) és Kaposváron (Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán) a főiskolai szintű orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus képzés (későbbiekben csak analitikus képzés mivel a hivatalos megnevezés hosszú és nehezen értelmezhető). Ez a klinikai laboratóriumi szakmának egy olyan elismerése, amelyet már nagyon régóta megérdemelt és több évtizedes küzdelme most realizálódott. Ez az első olyan képzési forma Magyarországon, amely felsőfokon a klinikai laboratóriumi tudomány szinte minden aspektusát felöleli.
A képzés igazi célját inkább a klinikai laboratóriumi analitikus elnevezés fejezné ki, amely arra utal, hogy a klinikai kémiai, klinikai mikrobiológiai és hisztokémiai laboratóriumokba képez analitikai tudással rendelkező, gyakorlati szakembereket. A végzett analitikusok a klinikai laboratóriumokban a szakorvosi képesítést igénylő diagnosztikus tevékenységen kívül minden feladat végzésére rendelkeznek elméleti ismeretekkel és gyakorlati készséggel. A tradicionális laboratóriumi asszisztens/szakasszisztens és az új típusú laboratóriumi analitikus képzés fő különbségét az 1. ábra mutatja. Az analitikus önálló munkavégzésre jogosult míg az asszisztens munkáját felügyelet mellett végezheti.
1. ábra
A diplomások (orvosi és nem orvosegyetemi végzettségűek) és szak/asszisztensek
kompetenciái (A) valamint az orvosegyetemi végzettségű szakorvosok, a főiskolai
végzettségű analitikusok és nem orvos (vegyészmérnök, vegyész, gyógyszerész,
biológus, molekulárbiológus...) egyetemi végzettségűek kompetenciái (B)
feladatai a klinikai laboratóriumokban.
1994-ben kezdődtek a tervezési és szervezési feladatok. A szakalapítási kérelmet a Debreceni, Pécsi, Szegedi Orvostudományi valamint a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem együttműködése alapján a Pécsi Orvostudományi Egyetem nyújtotta be 1994-ben.
A Felsőoktatási Tudományos Tanács támogató javaslata (1995) után a Kormány 197/1996 számú rendeletével elfogadta az új szak alapítását és közzétette a képesítési követelményeket [1].
A Debreceni Orvostudományi Egyetem szakindítási kérelmét a Művelődési és Közoktatási miniszter 1996 decemberében bírálta el és engedélyezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen a főiskolai szintű orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szak indítását [2].
1997 szeptember 7-én az ünnepélyes tanévnyitó után megindult az oktatás 41 nappali tagozatos hallgatóval. 1999-ben indult a levelező képzés 27 hallgatóval.
2001 júniusában a nappali és levelező tagozaton a következő létszámú évfolyamok tanulnak, I. év 41 és 28 hallgató, II. év 44 és 29 hallgató, III. év 41 hallgató.
2001 június 30-án a tanulmányait sikeresen befejező (28) nappali tagozatos hallgatok vehették át elsőként a főiskolai szintű orvosdignosztikai laboratóriumi analitikus megnevezésű diplomájukat.
Az analitikus tanrend nem a 6 éves medikusképzés vagy az 5 éves vegyészképzés 4 évre redukált formája, hanem egy új, erre a feladatra kidolgozott tanrend a következő tárgyakkal.
1. félév: Általános és szervetlen kémia, elméleti óra 45/gyakorlati óra 45, kollokvium(K) és gyakorlati jegy(GY), Szerves kémia 45/45 K/GY, Matematika és statisztika 30/30 K, Fizika 30/30 K, Funkcionális anatómia 30/0 K, Informatika és könyvtárismeret 30/30 GY, Angol 0/75 GY, Testnevelés 0/30 aláírás (A). 2. félév: Szerves kémia 30/30 K/GY, Fizikai kémia 30/30 K/GY, Biokémia és molekuláris biológia 30/45 A/GY, Sejtbiológia 30/30 K, Hisztológia 15/15 K/GY, Mikrobiológia 30/0 K, Informatika és könytárismeret 0/30 GY, Személyiségfejlesztés 0/15 A, Angol 0/75 Y, Testnevelés 0/30 A. 3. félév: Biokémia és molekuláris biológia 45/45 A/GY, Genetika 30/0 K, Immunbiológia 30/0 K, Hisztológia 15/15 A, Mikrobiológia 30/30 A/GY, Műszeres analitika 30/30 K/GY, Izotóptechnika 30/30 K/GY, Biztonságtechnika 20/10 K, Kommunikáció 0/15 A, Angol 0/60 GY, Testnevelés 0/30 A. 4. félév: Biokémia és molekuláris biológia 60/60 Szigorlat (SZ)/GY, Hisztológia 15/15 SZ/GY, Mikrobiológia 30/45 SZ/GY, Általános patológia és patobiokémia 60/0 K, Műszeres analitika 45/60 K/GY, Angol 0/75 GY, Testnevelés 0/30 A.
5. félév: Áltlános klinikai laboratóriumi ismeretek 15/15 K/GY, Automatizált klinikai kémia 30/30 K/GY, Toxikológia és TDM 15/15 K/GY, Mintavétel 15/15 K/GY, Hematológiai diagnosztikai(D) módszerek(m) 30/30 K/GY, Mikrobiológiai Dm 60/60 K/GY, Hisztokémiai Dm 30/45 K/GY, Bioetika 15/0 K, Angol 0/60 GY.
6 félév: Automatizált klinikai kémia 30/15 K/GY, Molekuláris genetikai Dm 15/30 K/GY, Hemosztazeológiai Dm 15/30 K/GY, Mikrobiológiai Dm 60/60 K/GY, Hisztokémiai(Citológiai) Dm 15/15 K/GY, Immun-Dm 15/30 K/GY, Transzfuziológia 15/30 K/GY, Automatizáció 15/15 K/GY, Laboratóriumi management 30/0 K, Angol 0/60 GY, Szakdolgozat 0/15 A.
7. félév: Szakmai gyakorlat: Klinikai kémia 0/200 GY, Hematológia(véralvadás, transzfuziológia) 0/120 GY, Hisztokémia 0/120 GY, Imunnológia 0/80 Gy, Mikrobiológia 0/160 GY, Angol 0/60 Gy, Szakdolgozat 0/15 A. 8. félév: Szakdolgozat 0/600 Gy, Angol 0/60 Gy, Szakdolgozatvédés, Írásbeli, Gyakorlati, Elméleti záróvizsga és Diploma.
A korszerű képzési nemzetközi trendekhez igazodva a legfontosabb és legnagyobb volumenű biológiai- orvosi alapozó tárgyként a biokémia és molekuláris biológia szerepel az analitikus képzés tanrendjében.
Az analitikus képzés, mint főiskolai diplomát adó képzési forma Debrecenben, egyetemi környezetben, szellemben és oktatókkal történik. Az alapozó tárgyak oktatását a Debreceni Egyetem Természettudományi Kara és az Általános Orvostudományi Kara, míg a szakmai tárgyak oktatását az Általános Orvostudományi Kar Klinikái, Intézetei, Tanszékei a Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet valamint a Klinikai Analitikai Kémiai Tanszék koordinálásával végzik. Ez azt jelenti, hogy minden tárgyat az illetékes szakterület egyetemi tanára oktatja vagy felügyeli a vezetése alatt álló intézet, tanszék analitikus oktatását.
A főiskolai oktatás általános jellemzője, hogy egy szakon a néhány fős oktatói gárda kiegészülve külső nem oktató szakemberekkel oktatja az összes tárgyat. Az analitikus képzés megszervezése nem így, hanem az egyetemi képzéshez hasonlóan történt, mint ez a fenti tantárgy felosztásból is kitűnik. Hasonlóan az egyetemi oktatáshoz a kollokviumok és különösen a gyakorlati jegyek ötfokozatúak és az átlagos tanulmányi eredmény a főiskolai átlag alatt az egyetemi átlaghoz hasonló.
A képzésnek ez a formája teszi lehetővé, a főiskolai képzés egyetemi fokozat megszerzését biztosító továbbfejlesztését. A főiskolai képzésben már most is vannak olyan tárgyak (biokémia, sejtbiológia...) amelyeket az analitikusok részben a medikusokkal együtt hallgatnak.
A főként elméleti tudást nyújtó két egyetem közreműködését úgy kellett egyeztetni, hogy a kimeneten gyakorlati szakemberek jelenjenek meg. Ez a meglehetősen nehéz feladat még napjainkban is tart. Előfordul hogy a korábban csak medikust képző egyes intézetekben, oktatóknál az, hogy az analikusoknál olyan fontos gyakorlatokon nyújtott teljesítményt nemigen tudják ötfokozatú jeggyel értékelni. Előfordult, hogy az egyik diagnosztikai módszerek tantárgynál az évfolyam hallgatóinak kétharmadánál a gyakorlatokon mutatott teljesítményt a legjobb jeggyel honorálták, míg a kollokviumon a hallgatók több mint felének a teljesítménye elégtelen volt. Hasonló, nem a reális gyakorlati teljesítmény megítélésekkel találkozhatunk a szakmai gyakorlatok és a diplomadolgozatok értékelésénél vagy amikor a gyakorlat jegyét írásbeli zárthelyi dolgozatból állapítják meg.
A képzés során a tudományegyetemihez hasonlóan a szigorlat azt jelenti, hogy a több féléven keresztül oktatott anyag egészéből tesznek vizsgát. A két eltérő (Élő és Élettelen) természettudományos szemléletből az oktatás során egyik sem szenvedhet csorbát, mert akkor a főiskolai képzés a szakképzésbe kerül vissza.
A jelenleg érvényben lévő rendeletek, egyetemi, de főként a főiskola kari tanácsi határozatai preferálják a vizsga minden típusánál a tételsorok előzetes kiadását és az ezek alapján történő vizsgáztatást. Ez a forma nem a teljes anyag számonkérésének a legmegfelelőbb formája és nem ad lehetőséget az alapvetően fontos összefüggések felismerésére, megfelelhet a többi főiskolai szaknak, de kevéssé az analitikusnak.
Az analikus képzés jelenleg az országban két helyen történik. A képesítési követelmények és a képzés megszervezése közösen történt. A képzés beindítása és maga a képzés mindkét hely speciális feltételeit viseli magán, vagyis eltéréseket tartalmaz. (Uniform képzés megvalósítása nem volt célunk de nem is lehet egy demokratikus országban.) A két képzési helyen történő oktatás eltéréseinek száma és mértéke jóval alatta marad az azonos diplomát adó magyar orvostudományi egyetemek oktatásában megtalálható különbözőségeknek.
Az analitikus szak főállású oktatóinak tudományos képesítése főiskolai viszonylatban kiemelkedő. A két tanársegéd levelező Ph.D. hallgató, az adjunktus (1), a docensek (2) és a tanár (1) kandidátusi fokozattal rendelkezik, míg a szak részállású igazgatója a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A negyedik év első félévében, amikor már a diagnosztikai módszereket is elsajátították a hallgatók kerül sor a kihelyezett szakmai gyakorlatra az oktató laboratóriumokba. A három alapszak (klinkai kémia, mikrobiológia, hisztokémia) módszereit a gyakorlati munkavégzés során kell elsajátítaniuk és erről a gyakorlati naplójukban beszámolni. A szakmai gyakorlat fő célja az, hogy a hallgatók a már meglévő elméleti tudás mellé munkahelyi gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. Ez az oktató laboratóriumok számára azt jelenti, hogy a hallgatókat elsősorban dolgoztatni kell, és nem oktatni. Eddigi tapasztalat alapján sajnos több helyen az általános hazai szokásoknak megfelelően a hallgatók további "oktatását" vélték feladatuknak, oktatási díjak reményében. A hasonló oktatási formát folytató San Francisco-i [3] egyetemen, a gyakorlaton lévő hallgatóknak az ottani szokás szerint munkavégzésükért fizet az őket fogadó és dolgoztató laboratórium. Hasonló kezdeményezés, amit a szak is támogat már nálunk is elkezdődött mindhárom (hallgató-munkahely-analitikus szak) fél megelégedésére. A munkahely további előnye, hogy üres laboratóriumi állásai betöltésére válogathat a nála gyakorlatot végző és mintegy féléves "próbaidejű" hallgatok közül. Ez a kihelyezett szakmai gyakorlat természetesen a hallgatónak is előnyös mert már korábban kiválaszthatja és kipróbálhatja jövendő munkahelyét. A San Francisco-i tapasztalat azt mutatta, hogy a hallgatók mintegy felének a gyakorlatihely állást kínált fel.
A gyakorlati oktató laboratóriumok kiválasztásánál szempont, hogy minél több olyan helyre kerüljenek hallgatók ahol majd el fognak helyezkedni és megismerkedhetnek a képzési helytől eltérő felépítésű, működésű laboratóriumokkal.
Ez a szempont ma még nem túl népszerű a hallgatók között és többségük a Debreceni Egyetem területén szeretné a gyakorlatát végezni.
A gyakorlati oktató laboratóriumnak szívesen veszünk jelentkezést minden jól funkcionáló és minél több részterületen vizsgálatot végző laboratóriumtól.
Az analitikus szak megszervezésekor csak egy nyelv oktatását, mégpedig az angolét tartottuk fontosnak. Ezt a döntést indokolja, hogy a nemzetközi irodalom majdnem kizárólagos nyelve, a műszerek, eszközök, teszt leírások szintén angol nyelvűek (a kevés magyar fordítás a szak nyelv szerint értékelve inkább megtévesztő mint segítség).
Az angol nyelvet eddig heti 4?5 órában oktattuk. Ez az óraszám szakemberek szerint elegendő, hogy egy kezdő középfokú állami C típusú nyelvvizsgát szerezzen.
Az analitikus oktatásban az első két évben általános angolt és az utolsó két évben szaknyelvi angolt oktattunk. A diploma feltétele az alapfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga. A 2001-ben végzettek mintegy kétharmada teljesítette ezt a követelményt a vizsgaidőszak befejezéséig.
A nyelvi kritérium teljesítését bonyolítja, sőt zavarja a hallgatok és a szakvezetés munkáját a különböző, gyakran ellentmondó, teljesen váratlan kormány-, miniszteri-. egyetemi-. kari tanácsi rendeletek, határozatok. Ezek egy része a nyelvoktatást finansziális okokra történő hivatkozással próbálja csökkenteni, sőt szinte megszüntetni. Ezen törekvést azzal próbálják indokolni, hogy a középiskolákban már nyelvvizsgával rendelkező tanulók kerülnek ki. Ez természetesen lehet óhaj, de a gyakorlat az analitikus szakra jelentkezőknél, különösen a levelező hallgatóknál egészen más. A további nehézséget azon váltakozó kormány és az ehhez kapcsolódó rendeletek, okozzák, amelyek az -államilag- elfogadott nyelvvizsgát definiálják.
Jelen pillanatban a fenti szabályok között az eligazodás szinte lehetetlen és csak arra alkalmas, hogy az oktatás színvonalát nem a kívánt irányban tartsa.
A diplomadolgozat célja az, hogy a végzős analitikus hallgató egy gyakorlati feladatot (például egy meghatározási módszer vizsgálata és az adott klinikai laboratóriumban rutin módszerként történő alkalmazhatóságának vizsgálata) önállóan, a témavezető felügyeletével old meg. Ennek során önállóan választ témát, végzi a vizsgálatokat, ezek eredményeit összehasonlítja az irodalmi adatokkal és elkészíti a végső értékelést. Ezen ténykedést írásban a megfelelő formában, felépítésben készti el. Eredményeit a nyilvános védésen rövid formában ismerteti majd megválaszolja a bíráló és a bizottság írásban és szóban feltett kérdéseit.
Az első év gyakorlata alapján a fenti elvárások korlátozottan teljesültek. A medikusképzésben nem régi hagyományokkal rendelkező diplomamunka készítés és bírálat erősen rányomta bélyegét az analitikus diplomamunka témaválasztás, kidolgozás és bírálat módjára. A téma nem mindig volt kísérletes laboratóriumi analitikai feladat és a bírálat is gyakran inkább a témavezető respekjét mint a hallgató munkáját minősítette. Azon témavezetők/bírálók, akik a közleményírásban nem járatosak, az elvárásoknak csak mérsékelten tudtak megfelelni.
Az eredmények, fejtegetések, összehasonlítások, értékelések, összefoglalások az írás szigorúbb szabályai szerint kissé idegenek a mai képzési (középiskolai, főiskolai) formáktól és sok kívánnivalót hagynak maguk után mindkét fél részéről.
A szakmai nyelv ismerete, a 4 év során tanultak alkalmazása, az eredmények értékelése, az összefoglalók hiánya, a lényeg kiemelése, a következtetések levonása az irodalmi adatok birtokában voltak azok a főbb hiányosságok, amelyeket majd a jövőben korrigálni kell. Több hallgató engedve a témavezető respektjének nem a tanult szempontok alapján végezte a vizsgálatokat, de különösen nem azok értékelését.
Több hallgatónál a szakszerűen megadott téma, szépen felépített kísérleti rész és a megfelelő diszkuszió olyan dolgozatot eredményezetett, amely részét képezi komoly folyóiratokban megjelenő közleményeknek. Javasolnám ezen értékes diplomadolgozatok abstrakjának a megjelenítését jelen folyóiratban.
A felsőoktatási intézményekbe csak felvételi vizsga révén lehet bekerülni. Ennek lebonyolítását a felsőoktatási törvény és az oktatási minisztérium rendeletei valamint az illetékes felsőoktatási intézmény kari tanácsának határozatai szabályozzák. A felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókat a minden év november-decemberében megjelenő "Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 200.." tartalmazza, amelyek a könyvesboltokban vásárolhatók meg.
Az analitikus szaknál 1997-2000 a nappali tagozaton biológia vagy belgyógyászat és kémia voltak a felvételi tárgyak és csak írásbeli felvételi vizsga volt. 2001-ben mindkét felvételi tárgyból csak szóban történt a felvételi vizsga.
2002-ben az oktatási miniszter újabb rendelete valamint a főiskola vezetésének döntése alapján uniform felvételi lesz a főiskola összes szakjának, amelynek tárgyai biológia és magyar. Ezen döntések egészen valószínűleg nem fogják kedvezően befolyásolni a szakra jelentkezők számát, nem segítenek a természettudományos elhivatottságú hallgatók kiválasztásában és különös tekintettel lesz hátrányos a levelező hallgatók esetében.
A felvételi vizsgán a felvételiről szóló miniszteri rendelet alapján a középiskolai (gimnáziumi) tananyagot lehet számon kérni. Ez a korábban érettségizett levelező hallgatók (szakasszisztensek) esetén problematikusnak tűnt. Ezért számukra 2000-ben a szakasszisztensi anyagból állítottuk össze a felvételi kérdéseket. Ezen próbálkozásunkat többen a felvételizők közül nem méltányolták és ezt írásban több fórumhoz is eljutatták. Ennek eredményeként 'törvénysértőnek' tituláltak bennünket ezért felhagytunk eme tevékenységgel. Így 2001-ben a levelező hallgatóknál is a középiskolai kémia és biológia voltak a felvételi tárgyai, ami több jelentkezőt is visszavonulásra késztetett. A következő évi magyar felvételi vizsga bevezetésének hátrányos hatásairól mégcsak szomorú sejtéseink vannak.
Az analitikus szak iránti érdeklődés a kezdeti "új, érdekes" voltát fokozatosan veszíti. Napjainkban már látható, hogy az analitikus szak a főiskola többi szakjához képest nehéz, sok tanulást, másfajta szemléletet igényel. A fiatalok azt is jól látják, hogy végzés után a klinikai laboratóriumi munka a felelősségteljes és folyamatos (ügyelet éjjel, hétvégén, ünnepnapon) munkavégzésért nem vonzó anyagi és erkölcsi elismerést tud csak kínálni. A klinikai laboratóriumi szakma vezetésének ezt fel kellene mérni és javítani, különben a sok fáradtsággal és energiával kiképzett laboratóriumi szakemberek másutt fogják keresni boldogulásukat.
A nyolc félév (4 év) sikeres befejezése után a hallgató megvédi diplomadolgozatát és felkészül a záróvizsgára.
A záróvizsga első része az írásbeli, amely mind a négy év tananyagát felölelő, általános, átfogó jellegű kérdések megválaszolásából áll. A hallgató felkészülését erre a vizsgára a kérdésbank segíti, amelyben több mint ezer kérdés a helyes válaszokkal található. A záróvizsga kérdéseit ebből az adatbankból választják ki. A kérdések összeállításában a két főiskolai szak (Debrecen és Kaposvár) együttesen vett részt. A kérdések nehézségi foka, típusa, pontértéke, a minimális pontszám (az elégséges jegyhez) az Egészségügyi Főiskolai Záróvizsga Bizottság irányításával ideiglenes formában készült el a 2001-es záróvizsgára.
A záróvizsga második részeként az előre kiadott gyakorlati tételekből történő húzás után a hallgató a gyakorló laboratóriumban elvégzi a vizsgálatot/ meghatározást ismeretlen mintából, erről jegyzőkönyvet készít. A vizsgabizottság (minden alapszak oktatója, helyi és külső elnök) a vizsgálat eredményét (a célértékhez való közelítését) és a kivitelezés módját a gyakorlati jeggyel honorálja.
A hallgató ezután az elméleti vizsga keretében a vizsgálattal kapcsolatos elméleti részekből számol be és megválaszolja bizottság által feltett kérdéseket. Ezek alapján határozza meg a bizottság az elméleti vizsga jegyét.
Az első év záróvizsga tapasztalata az volt, hogy a hallgatók gyakorlati jegyei jobbak, mint az elméletié. Ez egy gyakorlatra orientált képzési formában nem hátrány.
A diplomamunka jegye, az írásbeli, a gyakorlati és szóbeli vizsga jegyeiből alakul ki a záróvizsga jegye. Ezen jegyhez a szigorlatok jegyeit hozzászámítva kapja meg a hallgató a diplomájának a minősítését. Az analitikus szak nehéz voltát mutatja, hogy kitüntetéssel senki sem kapott diplomát, bár több kiváló képességű, tudású hallgatója volt az évfolyamnak.
A jövőben az írásbeli tesztbank végleges formáját kell elkészíteni, szélesíteni kell a gyakorlati vizsga profilját, külön tételként időben elválasztva kell megszervezni az elméleti vizsgát úgy összeállítva a tételeket, hogy azok a 3. és 4. év teljes anyagát foglalják magukba.
A klinikai laboratóriumokban dolgozó szakasszisztensek/ assziszeszensek/ vegyésztechnikusok jogos igényének kielégítésére szerveztük meg a levelező képzést. A levelező képzés a nappali képzéssel azonos diplomát ad. Ennek megfelelően (Felsőoktatási törvény) a képzési idő szintén 8 félév és azonosak a képzési és képesítési követelmények. A nem felsőoktatási intézményben (egyetem, főiskola) szerzett képzés (asszisztens, szakasszisztens, technikus) nem számítható be a képzési időbe.
A kinikai laboratóriumokban dolgozó fenti szakemberek már bizonyították a szakmához való hűségüket és ennek kompenzálására mi a főiskolai képzés elérhetőségét szerveztük meg a számukra, amelynek elvégzése a szakmai előrelépésüket, erkölcsi és anyagi megbecsülésüket eredményezi a régóta áhított főiskolai diploma révén.
A levelező hallgatóknál a korábbi szaktudás, szakmai tapasztalat ellentételezéseként rövidebb 2-3 nap/hó képzési időt iktattunk a tanrendbe. Az előzetes igények nem teljesen tükröződnek a levelező tagozatra jelentkezők számában.
A levelező képzést addig szeretnek működtetni, amíg arra igény van. Az első két év tapasztalata alapján a levelező hallgatók érdeklődése, szakma szeretete, szorgalma és tanulmányi eredménye felülmúlja a nappali tagozatos hallgatókét.
Az Általános Orvostudományi Kar történetében ez az első próbálkozás, hogy levelező oktatásban vegyenek részt. Ez különösen a gyakorlati laboratóriumok túlzsúfoltsága miatt esetleg fellépő hétvégi oktatás lehetőségében, valamint a tananyag csökkentet óraszámaiban váltott ki nemtetszést egyes oktatóknál. A levelező oktatásban már tapasztalatokkal rendelkező Természettudományi Karon ennek a képzési formának az indítása már zökkenőmentesebb volt.
A levelező oktatásban a felvételi követelmények lazítása ugyan növelte a jelentkezők számát, de ez meg így is elmarad a korábbi igényektől. Az új felvételi bevezetése szintén nem tűnik sem a jelentkezők sem számunkra kedvezőnek.
Az egyetemi oktatáshoz hasonló szervezési forma (egyetemi intézetek, tanszékek oktatnak) a két szemlélet (egészségtudományi és természettudományos) biztosítása kínálja a lehetőséget az egyetemi fokozat megszerzéséhez a jó képességű, és tudású analitikus hallgatok számára.
A képzésben ugyanazon egyetemi intézetek, tanszékek, klinikák vehetnének részt, akikkel már az analitikus képzésben sikeresen kialakítottuk az együttműködés formáit.
Az egyetemi fokozat megszerzése után a hallgató Ph.D. fokozat megszerzését is kezdeményezheti a klinikai laboratóriumi tudományban doktori iskolával rendelkező egyetemen.
A két egyetemi kar közreműködésével az analitikus hallgatók egy csoportja a 3. év befejezése után akár a már működő (pl. molekuláris biológus) vagy az indítandó (klinikai kémikus) képzéshez csatlakozva folytatná tanulmányait az egyetemi fokozat megszerzéséig. Természetesen lehetőség van a klinikai laboratóriumi tudomány más területein (klinikai mikrobiológia...) is megszervezni az egyetemi fokozat megszerzését.
Az egyetemi fokozat megszerzéséhez szükséges előkészítés megindítása az analitikus képzéshez hasonlóan a két debreceni kar közreműködésével történne. Az elmúlt 4 év oktatási tapasztalatai, a tantárgyak felosztása, szerkezete, a gyakorlati lehetőségek megteremtése, a gyakorlatok kiválogatása ... mind olyan lehetőség, amelyek a szervezést és az indítást nagymértékben megkönnyítik.
Az analitikus hallgatók érdeklődését, tudását figyelembe véve mintegy harmadrésze számára tűnik reálisnak az egyetemi fokozat megszerzése. A hallgatók ilyen továbbtanulási igénye ennél az aránynál nagyobb.
Az egyetemi képzéshez csatlakozó hallgatók jó képességűek, megfelelő tudással és ambícióval rendelkeznek és a rutin laboratóriumi munkánál többre hivatottak. Ha nem teremtjük meg számukra a szakmai továbblépés lehetőségét feladataikkal kevéssé megelégedett munkatársak lesznek, akik más területen fogják keresni képességüknek és továbblépésüknek lehetőségeit. Ez a megoldás a klinikai laboratóriumi szakma számára nem megengedhető.
Az analitikus szak sajátosságai (gyakorlati képzés, természettudományos szemlélet, főiskolai központtól eltérő telephely, angol nyelv fontossága, egyetemi intézetek által történő oktatás) költséges volta (laboratóriumi műszer, teszt, fogyóanyag) nehéz, csak sok munkával elsajátítható tárgyai, alacsony tanulmányi átlagai révén a többi főiskolai szakhoz (szociális munkás, ügyvitelszervező, diplomásápoló, gyógytornász, védőnő, mentőtiszt) viszonyítva nem túl népszerű. A szak anyagi ráfordítását nem fedező'?' hallgatói normatíva valamint a debreceni orvos-egyetem és egészségtudományi centrum-főiskola- debreceni tagozat analitikus szak bonyolult relációban nem található szaki költségvetés a szak esetleges likviditását eredményezheti bármikor.
A jól előkészített és az indításakor jól szervezett szakot a kezdeti anyagi támogatások (főiskola főigazgató, egyetem rektor, PFP pályázat) sikeresen indították. Ezen források kimerülésével a hallgatói normatíva révén történő finanszírozás nem valósult meg, ami sem a szak, sem az analitikus képzésben feladatot vállaló egyetemi intézetek korábbi jó szándékát nem növeli.
A laboratóriumi szakmánk illetve a kórházi/rendelőintézeti laboratóriumok az analitikusok munkájára számítanak ezért az MLDT, Szakmai Kollégium, OLI-nak a szakemberképzést fokozott figyelemmel kellene kísérnie és nem engedni, hogy néhány ezért küzdő szakember teljesen magára maradjon ebben a nemes célért folytatott küzdelemben.
A laboratóriumi készüléket, eszközöket, teszteket gyártó és forgalmazó cégek részéről a támogatás néhány szép példáját már tapasztaltuk (ABBOTT, ASSISTA, BIOMEDICAL, DIAGON, CSERTEX, ELMEDCO, MULLER, REANAL, ROCHE) amiért ezúton mondunk köszönetet. A támogatásuk biztosan eredményre vezet majd, mivel az oktatás során a hallgatók a megismert készüléket, eszközt, tesztet a végzés után munkahelyükön keresni fogják, és ezek beszerzésére inspirálják vezetőiket. Ezt a később megvalósuló kedvező hatást már több cég most is felismerte és élt is a lehetőséggel.
Az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus a klinikai laboratóriumban (klinikai kémia, benne hematológia, véralvadás, mikrobiológia, hisztokémia) vizsgálatok végzésére a vizsgálat eredmények validálására és a validált eredmények interpretálására hivatott (részlet az analitikusi eskü tervezett szövegéből).
A kormányrendeletben [1] rögzített képesítési követelmények részletesen tartalmazzák az oklevél megszerzésének követelményeit, de a kompetenciákat csak burkolt formában. A kompetencia listák felállítása a klinikai laboratóriumokban aktuális feladat lenne, amely részét képezhetné az egészségügyi, netalán a laboratóriumi munkavégzést szabályozó rendeletnek/törvénynek, mint ez más országokban már megtörtént (CLIA az USA-ban[4]). Hazánkban csak az tűnik ismertnek, hogy diagnosztikai tevékenységet csak a laboratóriumi vizsgálatok szakorvosa végezhet.
A felsőfokú, egészségügyi, klinikai laboratóriumi ismeretekkel rendelkező analitikus a diagnosztikai tevékenységen kívül minden laboratóriumi feladatra fel lett készítve és ezzel megbízható.
A főiskolai diplomával rendelkező analitikusok kérhetik felvételüket a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság teljes jogú tagjának. Célszerű lesz, számukra egy külön munkabizottságot kialakítani.
Az analitikus képzés célja az volt hogy önálló munkavégzésre, részlegvezetésre alkalmas szakembereket képezzünk. Az utóbbi feladat ellátását természetesen csak a helyi ismeretek elsajátítása és megfelelő gyakorlat után végezhetik.
Az első évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a hallgatók mintegy harmada tudása, képessége alapján ennél többre, egyetemi fokozat megszerzésére képes. A következő harmad a fenti laboratóriumi részlegvezetői pozíciók várományosa rövid időn belül. A következő harmad a rutin laboratóriumi munka megbízható, jól képzett a változásokra fogékony dolgozójának tűnik.
A főiskolai oklevéllel rendelkező analitikusok besorolása a főiskolai végzettségű közalkalmazotti kategóriába történhet, akiknél a munkáltatói jogkört az orvosigazgató vagy laboratóriumvezető gyakorolja, a minimális fizetésük jelenleg a minimálbér (magasabb, mint a kategóriájuknak megfelelő kezdő bér) de ettől felfelé történő eltérés lehetősége nincs kizárva.
Ezen új képzettséggel munkába álló analitikusoknak a helyzete bizonyára nem lesz problémamentes, mivel a több évtizedes hagyomány és szemléletmód még napjainkban is kevéssé toleráns az új irányában. Azon laboratóriumvezetők számára, akik úgy tekintik az analitikusokat, mint a rutin feladataiktól részben mentesítőket azoknak ezek a szakemberek óriási segítséget jelentenek, mivel a rutinból való kiszabadulás révén lesz lehetőségük, idejük és energiájuk az igazán nekik való orvosi feladatok (diagnosztika, konzílium), a laboratóriumi medicina gyakorlására. Reményeink szerint ők lesznek többségben nem pedig azok, akik teljesen alaptalanul vélt riválist tételeznének fel az új szakemberekben.
A jelenlegi szinten folyó analitikus képzés laboratóriumokban megüresedő diplomás, szakasszisztens (nyugdíj, pályamódosítás) állások pótlására sem elegendő, így alaptalan a munkában lévőknek az a félelme hogy, az új onnan végzett szakemberek ki fogjak őket szorítani a munkahelyeikről.
A jelenleg dolgozó és levelező úton főiskolai diplomát szerzők számára az állasuk biztosítva van. Kaliforniaban hasonló feladatok ellátására csak a főiskolai végzettségű, hasonló szakképesítésű munkavállalók dolgozhatnak a klinikai laboratóriumokban.
Az analitikus képzésben fő szerepet játszó Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet, amely a debreceni klinikák mintegy 2000 ágya számára biztosítja a laboratóriumi szakellátást (klinikai kémia, hematológia, véralvadás, molekuláris biológiai diagnosztika) három most végzett analitikus hallgató számára írt ki álláspályázatot. Az első hallgató a kutatási részlegen végez kutatómunkát, a másik a molekuláris biológiai diagnosztikai laboratórium új részlegét indítja, míg a harmadik feladata a laboratóriumi szakorvosok által nem favorizált kémiai részleg vezetése lesz.
Az analitikusok képzési ideje 4 év, amelyből az első két évben az alapozó tárgyakat, a harmadikban a diagnosztikai módszereket (klinikai kémia, mikrobiológia, hisztokémia), míg a negyedik évben félév szakmai gyakorlat, majd önálló diplomamunka készítés szerepel a programban.
A szakasszisztensek 2 év asszisztensképzés során nem kellő mélységgel tanulják az alapozó tárgyakat és utána a diagnosztikai módszerek során főként technikai ismereteket szereznek. Az 1 éves szakasszisztens képzés során a nem elégséges alapismeretek birtokában a nagyon nagy terjedelmű speciális tananyag elsajátítását inkább a szorgalom biztosítja. Ha mindhárom területen ilyen képesítést szereznének akkor ez 5 évet igényelne az analitikus képzés 4 évével szemben.
Az analitikus képzés során a hallgatók olyan elméleti alapokat kapnak, amelyek a későbbi egyetemi fokozat megszerezésénél is építeni lehet. Továbbá az analitikus képzés során olyan tárgyakat is tanulnak (laboratóriumi management, automatizáció, kumunikáció, mintavétel..) amelyek iskolarendszerű oktatására még nem volt példa Magyarországon. Az analitikus képzés nem "vezetők" képzését jelenti, hanem olyan laboratóriumi szakemberekét, akik a szakma minden területén járatos szakemberek, akik részlegvezetők... lehetnek. Az analitikus képzés felfelé nyitott, míg a szakasszisztens képzés egy zárt forma.
Az analitikusok kompetenciája az önálló munkavégzésre jogosít, míg a szakasszisztensek csak szakorvosi felügyelet mellett dolgozhatnak. Sajnos ez az elnevezésükben is szerepel, bár az éjszakai ügyeletek, a laboratóriumvezetők távollétében önállóan végeznek vizsgálatokat, validálnak és eredményt közölnek. A második évezredben ezen önálló tevékenységükért asszisztensnek nevezni őket nem lenne szabad.
A levelező oktatás beidításával az ő anyagi, erkölcsi és szakmai respektjük növelésére szeretnénk megadni számukra az esélyt.
2001 júniusában végzett az első orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus évfolyam és kezdi meg munkáját a klinikai laboratóriumokban. A képzésük ismertetésével a kompetenciájuk részletezésével szeretnénk a hazai klinikai laboratóriumok dolgozóit megismertetni.
A négy év munkájának áttekintése az első befejezett oktatási ciklus által kiált alkalomból olyan lehetőség, amely alkalmas a képzési program eredményeinek értékelésére és konzekvenciáinak levonására.
Az oktatást megszervező és abban résztvevő minden munkatársnak ezúton köszönöm meg segítségét és munkáját. Együttesen reméljük, hogy a klinikai laboratóriumi szakma új munkatársait szeretettel fogadják, az analitikusok pedig szorgalmas, szakmai munkájukkal járulnak hozzá a betegellátás színvonalának növeléséhez.
Kormány 167/1996.(XL20.) Korm.
rendelete az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szak képesítési
követelményeiről
Magyar Közlöny 1996, 101, 5672-4 és
Népjóléti Közlöny 1996, XLVI(24), 2772-3.
Művelődési és Közoktatási Miniszter 50. 943/1996 számú rendelete a szakindítás engedélyezéséről 1996. XII. 16.
Góth L, Bigler WN. Laboratóriumi szakember képzés Kaliforniában Klinikai és Kisérletes Laboratóriumi Medicina 1997; 24: 207
CLIA (Clinical Laboratory Improvement Amendment) USA. 1988 and 1992..
* Levélcím: Dr.Góth László
tanszékvezető
Debreceni Egyetem, OEC,
Klinikai Analitikai Kémiai Tanszék
Debrecen Pf 40, H-4012