JEGYZŐKÖNYV
Az OLVSZK Minőségügyi és Akkreditálási Bizottság első alakuló üléséről
Dátum: 2001.
január 05. (péntek) 10.00
Helyszín: Semmelweis Egyetem Klinikai és Kísérleti Orvosi Laboratóriumi
Intézet 1135, Budapest, XIII.ker., Szabolcs u. 35.
Jelenlévők:
Dr. Czikkely Rózsa
Prof. Endrőczi Elemér
Dr. Fekete Mátyás
Dr. Fodor Mihály
Dr. Hetyésy Katalin
Dr. Horváth Andrea
Dr. Liszt Ferenc (Prof. Kellermayer Miklós megbízásából)
Prof. Muszbek László
Prof. Ferencz Antal, Prof. Kellermayer Miklós és Prof. Nagy Erzsébet egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni.
Napirendi pontok:
1. MEGNYITÓ ÉS BEVEZETÉS: Prof. Muszbek László, OLVSZK elnöke
Muszbek professzor bevezetőjében elmondta, hogy az OLVSZK munkáját
leghatékonyabban bizottságok munkájára alapozva végezheti. Hasonlóan a
Finanszírozási és Oktatási Bizottság első alakuló üléséhez, fontosnak tartja,
hogy mint elnök, a bizottságok munkájában - ideje függvényében - részt vegyen.
A Minőségügyi és Akkreditálási Bizottság létrehozása az OLVSZK-n belül időszerű
volt, hiszen jelentős előrelépések történtek hazai és nemzetközi szinten is a
laboratóriumi minőségmenedzsment területén. A Bizottság feladatának tartja,
hogy az OLVSZK döntéseit előkészítő munkálatokat elvégezze, illetve részt
vegyen a Nemzeti Akkreditáló Testületen (NAT) belül kialakult Orvosi
Diagnosztikai Laboratóriumi Szakmai Akkreditáló Bizottság (ODL-SZAB) munkájának
segítésében. Fontosnak érzi, hogy a Bizottságnak legyen elnöke és titkára, és
az elnök személyére Horváth Andreát, titkárként pedig Hetyésy Katalint jelöli.
A hallgatóság kézfeltartással az elnök és titkár személyét megszavazta.
2. TÁJÉKOZTATÁS A NAT ODL-SZAB EDDIGI TEVÉKENYSÉGÉRŐL: Dr. Hetyésy
Katalin
Hetyésy doktornő részletesen felvázolta a Nemzetei Akkreditáló Testületen belül
létrejött ODL-SZAB megalakulásának nemzetközi és hazai előzményeit, törvényi
hátterét, ismertette a NAT összetételét, az ODL-SZAB tagjait, valamint annak
feladatait.
Az ODL-SZAB 12 tagból áll:
Elnök: Prof. Mikó Tivadar
Tagok:
Laboratóriumi medicina: Dr. Fekete Mátyás, Dr. Hetyésy Katalin, Dr.
Horváth Andrea, Dr. Sipka Sándor (immunológia), Dr. Jenei Béla (Országos
Vérellátó Szolgálat)
Mikrobiológia/ÁNTSZ: Prof. Nagy Erzsébet, Dr. Czirók Éva, Dr. Szűcs
György
Pathologia: Dr. Csanaky György, Prof. Schaff Zsuzsa, Dr. Szabolcsi
István
Az ODL-SZAB munkáját támogatja a NAT ügyvezető igazgatója, Dr. Ring Rózsa és a NAT által kijelölt titkár Elek Zsuzsanna.
Ezt követően az eddigi ODL-SZAB ülések eseményeinek ismertetésére került sor:
ˇ A NAT ODL-SZAB határozata alapján a Nemzeti Akkreditáló Testület által kidolgozandó orvosi diagnosztikai laboratóriumokra vonatkozó akkreditálási követelmények az ISO/IEC17025:2000 nemzetközileg elfogadott alapszabványon és útmutatóként az ISO/FDIS15189 szabványon, valamint az EC4 Essential Criteria for Quality Systems of Medical Laboratories című dokumentumon alapulnak. Ezen kívül az ODL-SZAB munkája során fel kívánja használni a CPA (UK) Ltd. legújabb akkreditálási standardjait, a hazai anyagok közül pedig a Nemzeti Akkreditáló Testület által kibocsátott akkreditálási egységcsomagot, a mikrobiológusok által összeállított akkreditálási standardokat és ellenőrző listát, valamint a patológusok által összeállított Akkreditálási Kht-ra vonatkozó korábbi vitaanyagot.
ˇ Az ODL-SZAB hozzálátott a NAT egységcsomagban található kérelem-formanyomtatványok, a minősítőkkel és szakértőkkel szembeni követelmények, valamint a minősítőkre vonatkozó nyílt pályázat szövegének orvosi diagnosztikai laboratóriumokra adaptálható változatának előállításához. Az ODL-SZAB ülésén felvetődött annak a lehetősége, hogy az akkreditálásban részt vevő szakértők és minősítők mellett, megfelelő képzés és rátermettség esetén, idővel szakasszisztensek részvétele is szóbajöhet, melyet egyelőre az ODL-SZAB meghívásos alapon tart elképzelhetőnek. A kérdés azonban a NAT-on belül sem eldöntött még.
ˇ Az ODL-SZAB akkreditálási követelményeinek kidolgozása során felmerült a laboratóriumokban elkészült minőségi kézikönyvek korszerűsítésének igénye. Tekintve, hogy a minőségi könyv templátjának kiadására 1996-ban került sor, az azóta megjelent ISO17025 és 15189-es szabványoknak megfelelően a minőségi kézikönyv szerkezetét át kell tekinteni, és a szükséges kiegészítéseket végre kell hajtani. Az ODL-SZAB ezt a feladatot a Szakmai Kollégiumok és az Országos Laboratóriumi Intézet feladatának tekinti és kívánatosnak tartaná, hogyha az akkreditálási standardok és a minőségi kézikönyv szerkezete az akkreditálás elősegítése érdekében maximálisan megfelelne egymásnak.
ˇ Hetyésy doktornő tájékoztatta a résztvevőket, hogy a NAT felvette a kapcsolatot a Minisztérium, az OEP és a MOK képviselőivel is, és beszámolt a MOK elnökének és a MOK Akkreditációs Bizottság titkárának NAT-ban tett látogatásáról, melynek összefoglalója a Magyar Orvos 2000. decemberi számában olvasható. A MOK elképzelései az ágazati akkreditáció egységes bevezetésének szükségességét hangsúlyozzák, azonban a NAT-ban történt egyeztetések arra utalnak, hogy a NAT égisze alatt megkezdett laboratóriumi akkreditálási program nem mond ellen a MOK koncepciójának.
ˇ Hetyésy doktornő felhívta a figyelmet, hogy az ODL-SZAB munkája során maximálisan támaszkodni kíván a Szakmai Kollégiumok véleményére, és valamennyi, a NAT-ban született laboratóriumi akkreditálással kapcsolatos anyagot a NAT ügyvezető igazgatója véleményezésre meg fog küldeni a Szakmai Kollégium elnökének.
ˇ Hetyésy doktornő felhívta a figyelmet az akkreditálással kapcsolatos problémás kérdésekre, melyek közül megjelölte, hogy az akkreditálás némi anyagi terhet fog róni a laboratóriumokra, azonban ez messze alatta marad az ISO szerinti tanúsítások költségeinek. Ugyancsak kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy a minősítők és szakértők kiválasztásának szempontjai és az akkreditálást végző minősítők szakmai képzettsége kritikus tényező lesz az akkreditálás sikerét illetően. Pozitívumként ítélte meg, hogy a NAT ODL-SZAB munkáját és a laboratóriumi akkreditálási programot az Egészségügyi Minisztérium, az OEP, az ÁNTSZ támogatja és azok ellen a MOK sem emel kifogást. Tekintve, hogy az ODL-SZAB alakulásakor Mikola Istvánnal - akkor még az Országos Vérellátó Szervezet igazgatójával - is történtek egyeztetések, és a Vérellátó Szervezet egy tagot delegált is a SZAB-ba, feltételezhető, hogy az új miniszter vezetése alatt a Minisztérium álláspontjában e téren nem várható változás.
A beszámolót követő megbeszélésben az alábbi hozzászólások hangzottak el:
Endrőczi Elemér:
ˇ Professzor úr kihangsúlyozta, hogy a szakfelügyelet állami feladat, míg az akkreditálás önkéntes, és a minősítési rendszert összhangba kell hozni a szakfelügyeleti rendszerrel.
ˇ A MOK-kal kapcsolatosan elmondta, hogy tudomása szerint a MOK egy minőségbiztosítási és minőségfejlesztési szervezetet szeretne létrehozni, de azt nem tartja helyénvalónak, hogy a MOK akkreditálni akar, hiszen a MOK egy érdekvédelmi szervezet, és nem rendelkezik akkreditálási jogkörrel. Elmondta, hogy a MOK aggálya a laboratóriumi akkreditációval kapcsolatosan, hogy ha csak a diagnosztikai szakmákban alakul ki akkreditálás, de a kórházban zajló egyéb ellátási szinteken nem, akkor a laboratóriumi akkreditálás és az ottani minőségi tevékenység relatíve izolált marad, és nem lehet teljeskörű. Ugyanakkor elfogadhatónak tartja, hogy a minőségügyi hagyományokra való tekintettel a laboratóriumi diagnosztika legyen az élenjáró, mely szakma a többi diszciplinát is húzhatja magával, és így támogatandónak tartja a MOK egységes minőségbiztosítási és minőségfejlesztési törekvéseit.
ˇ A minőségi könyvvel kapcsolatosan megjegyzi, hogy az csak egy szerkezet, amely az általános és lényeges követelményeket tartalmazza, és az új nemzetközi szabványok függvényében ez természetesen átdolgozásra szorul.
ˇ Az elmúlt 2-2,5 év audit tapasztalatait összefoglalva elmondta, hogy a magyar laboratóriumok minőségi rendszere az esetek 15-20%-ában az általános és lényegi követelményeket illetően példamutató, 30-40%-ában még kiegészítésekre van szükség, a fennmaradó körülbelül egyharmadban azonban a minőségügyi tevékenység siralmasnak mondható. Felhívta a figyelmet, hogy ezekkel a laboratóriumokkal hatósági szinten kellene tenni valamit, és ezt az ÁNTSZ kompetenciájának tartja.
ˇ Elmondta, hogy 2001. január végére várható, hogy az FDA új követelményrendszert bocsát ki, mely minden szakmai területre kiterjed a laboratóriumi medicinában, kivéve a genetikai vizsgálatokat. Ezeket Endrőczi professzor a Szakmai Kollégium Bizottságának rendelkezésére bocsátja. Ugyancsak kihangsúlyozta, hogy az USA CAP-LAP akkreditálási követelményei a legrészletesebbek és a legmélyebb szakmai tartalmúak, ezért javasolja, hogy ezek beépítésre kerüljenek a hazai akkreditációs követelményekbe is. Külön kihangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a gyógyszercégek csak a CAP-LAP akkreditálást fogadják el klinikofarmakológiai vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumi tevékenység elismerésekor. Felhívta a figyelmet arra, hogy élesen el kell választani a NAT ODL-SZAB által végzett akkreditálást az ÁNTSZ, vagy toxikológiai laboratóriumok akkreditálásától, mert a kettő a szakmai tartalma eltérő.
ˇ Felhívta a figyelmet, hogy a genetikai vizsgálatok jelenleg teljesen szabályozatlanul zajlanak az országban, és az ÁNTSZ úgy engedélyez ilyen laboratóriumokat, hogy abba a szakmai szerveknek beleszólása, illetve azokra vonatkozó felügyelete nincs.
Horváth Andrea:
ˇ A MOK által felvázolt ágazati akkreditálási koncepcióra vonatkozóan elmondta: Maximálisan egyetért az Endrőczi professzor által is említett és a Joint Commission mintájára történő kórházi akkreditálási program szükségességével, azonban, tekintettel arra, hogy a magyar egészségügyben a minőségügyi tevékenység a laboratóriumok kivételével még nem tekint nagy hagyományokra vissza, ezért ezt csak egy hosszútávú, lépcsőzetes megvalósulás formájában tartja elképzelhetőnek. Ezzel kapcsolatosan történtek egyeztetések az ODL SZAB és a Minisztérium között, és a Minisztérium álláspontja szerint is ez a folyamat három lépcsőben képzelhető el:
1. akkreditálás olyan orvosi területeken, ahol megfelelő a minőségügyi szakmai ismeret, tapasztalat és a minőségbiztosítás terén hagyományok vannak, mint pl.: a laboratóriumi diagnosztika vagy radiológia,
2. a diagnosztikai akkreditálási tapasztalatok felhasználásával a minőségügyi rendszer kialakítását és annak külső értékelését egyéb klinikai diszciplinákra is ki lehet terjeszteni;
3. az egészségügyi intézmények minőségügyi menedzsment rendszerének teljes körű tanúsítása vagy akkreditálása. Erre vonatkozóan az Egészségügyi Minisztérium már régóta folytat tárgyalásokat a NAT-tal és elképzelhetőnek tartja, hogy a NAT akkreditálja azokat a kórháztanúsító cégeket és szervezeteket, melyek a teljeskörű kórházmenedzsment tanúsítását végzik.
Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a laboratórium élen járhat ezekben a folyamatokban, és az ISO17025 szerinti laboratóriumi akkreditálás egyben biztosítja, hogy az akkreditálási standardoknak megfelelő laboratóriumok ISO9001, 9002 szabványsorozatnak megfelelő tanúsítással is rendelkezzenek.
ˇ A minőségi könyv revíziójának vonatkozásában elmondja, hogy történtek összehasonlítások az ISO17025 és 15189, valamint az EC4 standardok és a jelenleg kialakított minőségügyi kézikönyvek szerkezete között, azonban ez csak a fő fejezetekre terjedt ki és az alfejezetek pontjainak részletes összehasonlítása, valamint a minőségügyi könyv szerkezetének átdolgozása egyértelműen a Szakmai Kollégium és a szakma kompetenciája. Szerencsére a jelenleg alkalmazott minőségügyi kézikönyv és az említett nemzetközi standardok között sok az átfedés, ezért kiegészítésekre és szerkezeti átrendezésre van szükség csupán. Tekintettel azonban, hogy az akkreditálás alapfeltétele a minőségi kézikönyv benyújtása, ezért ezt egy sürgető feladatnak tartja.
ˇ Szakmai tartalmát illetően elismeri, hogy a CAP-LAP standardok és 'check-list'-ek a legrészletesebbek, és feltétlenül fontosnak tartja ezek beépítését a magyar akkreditálási követelményrendszerbe, azonban kihangsúlyozza, hogy eldöntendő és vitára bocsátandó kérdés, hogy milyen mélységig alkalmazzuk az amerikai, vagy az európai rendszereket az akkreditálási standardok összeállítása során.
Fekete Mátyás:
ˇ Az ODL-SZAB-ban való eddigi tevékenysége kapcsán elmondja, hogy a SZAB-ba négy diagnosztikai terület kerül, mely a szakmaspecifikus egyeztetések során némi nehézséget is teremt, azonban kihangsúlyozza, hogy minden munkacsoportban valamennyi diszciplinából vannak résztvevők, mely nagymértékben elősegíti az akkreditálási standardok kidolgozása során a konszenzus teremtését.
ˇ Kiemeli, hogy az OLI és az OLVSZK minőségi kézikönyv saját laboratóriumában történő revíziója során megállapította, hogy elsősorban szerkezeti változtatásokra van szükség, és a tartalmi változtatások nem olyan mélységűek, amelyek nagymértékben hátravetnék az akkreditálásra való felkészülés során a laboratóriumok munkáját.
ˇ Az ODL-SZAB-ban való részvétele kapcsán megállapítja, hogy rengeteg anyagból kell a SZAB-nak dolgoznia és a munka egyik nagy jelentőségének azt tartja, hogy a számtalan forrásműből a SZAB megpróbálja lekristályosítani azt a szakmai lényeget, amelyet a laboratóriumokban dolgozó szakemberek, valamint a Szakmai Kollégium az akkreditálásra való felkészülés során fel tud használni. Ebben számít az OLVSZK Bizottság segítő együttműködésére.
Muszbek László:
ˇ Az USA és az európai akkreditálási gyakorlat szakmai tartalmának különbözőségére Ő is felhívja a figyelmet, és megállapítja, hogy elsősorban a globalizálódás és a gyógyszergyári klinikofarmakológiai munkák miatt nem szabad figyelmen kívül hagyni a CAP-LAP akkreditálási követelmények beépítésének szükségességét.
ˇ Megítélése szerint nem probléma az, hogy az akkreditálásnak anyagi vonzata is van, hiszen ez messze elmarad a tanúsító szervezetek által megszabott áraktól.
ˇ A szakasszisztensek bevonását jelenleg Magyarországon nem tartja szerencsés ötletnek, és kihangsúlyozza a minősítők és szakértők képzésének rendkívüli fontosságát.
ˇ Felhívja arra a figyelmet, hogy szükség van elvi állásfoglalás kialakítására a NAT ODL- SZAB és a Kollégium között, meg kell szabni ezen belül, hogy mi a szerepe a Kollégiumnak, mi a kapcsolat algoritmusa és szakmai tartalma.
ˇ Felhívja a figyelmet arra, hogy az akkreditálásnak előbb-utóbb szerepet kell kapni az orvosi tevékenységek finanszírozása, illetve biztosító általi megtérítése során.
ˇ Felhívja a figyelmet az orvosi genetikai tevékenység és diagnosztika akkreditálásának fontosságára.
ˇ Az ÁNTSZ kapcsán megemlíti a várható személyi változásokat az ÁNTSZ élén és a szakfelügyeleti rendszer átszervezésének lehetőségét.
Endrőczi Elemér:
ˇ Reflektálva Muszbek professzor szakfelügyeletet érintő megállapítására megjegyzi, hogy a jelenlegi szakfelügyelők kiválasztása során az ország számos pontján összeférhetetlenségi kérdések merültek fel. Megállapítja, hogy a szakfelügyeleti rendszert regionális alapon (hat régió) kellene megszervezni, és a régiók központjának az egyetemeket kellene tekinteni. Mint az Országos Laboratóriumi Intézet vezetője már a KSH statisztikákat is hat régió szerint kell, hogy megküldje, ezért úgy gondolja, hogy az EU-csatlakozás fényében a Kollégiumnak is előbb-utóbb regionális szinten kell gondolkoznia.
Fodor Mihály:
ˇ A megyei ÁNTSZ és a szakfelügyelet átszervezésére reflektálva egy gyakorlati kérdést vet fel, és megkérdezi, hogy engedélyezheti-e, mint szakfelügyelő olyan laboratórium működését, amelynek szakképzett asszisztens a vezetője. Endrőczi Elemér professzor válaszában megjegyzi, hogy ez ellentmond a jelenlegi szabályoknak.
3. JAVASLAT AZ OLVSZK MINŐSÉGÜGYI ÉS AKKREDITÁLÁSI BIZOTTSÁGÁNAK (MAB) MUNKATERVÉRE: Dr. Horváth Andrea
A bevezetőben utal arra, hogy miért van szükség az OLVSZK-n belül a MAB létrehozására:
ˇ Felhívja a figyelmet az ország számos laboratóriumában fellelhető minőségügyi problémákra, illetve az új diagnosztikai területeken felmerülő szabályozatlan minőségügyi tevékenységre.
ˇ Kihangsúlyozza a pre- és postanalitikai minőségbiztosítás és minőségmenedzsment fontosságát.
ˇ Kiemeli a NAT ODL-SZAB megalakulása és az akkreditálási standardok kidolgozása kapcsán szükségessé váló szakmai együttműködés és az oktatás fontosságát.
A Bizottság feladatainak meghatározásához elengedhetetlennek tartja:
1. Az OLI éves jelentések és a QualiCont tevékenységének tapasztalatai alapján elkészített környezetanalízisre alapuló stratégiai terv és ehhez kapcsolódó cselekvési terv összeállítását, melyben kéri az OLI és a QualiCont segítségét.
2. A Bizottság legfőbb szerepének tartja:
ˇ A laboratóriumok minőségügyi rendszerének építéséhez való segítség nyújtását, OLVSZK/OLI által jóváhagyott útmutatók, ajánlások, szakmai irányelvek révén, melyek elsősorban a laboratórium minőségügyi menedzsment tevékenységet támogatják.
ˇ Képzés és továbbképzés révén segítségnyújtás az akkreditálásra való felkészülésben.
ˇ Együttműködés a laboratóriumi akkreditálási rendszer kiépítésében más diszciplinákkal.
ˇ Új minőségfejlesztési módszerek terjesztése, oktatása, szervezeti hátterének kiépítése, pl.: klinikai/orvosi audit segítségével.
3. A NAT ODL-SZAB tevékenységének figyelembevételével legaktuálisabb teendőknek az alábbiakat tartja:
ˇ Az OLVSZK MAB stratégiai és cselekvési tervének összeállítása.
ˇ Minőségi kézikönyv revíziója és megfeleltetése az új nemzetközi és a NAT által kidolgozandó akkreditálási standardoknak.
ˇ Klinikai audit rendszer tervének elkészítése módszertani oktatás, "audit pilot-projektek" futtatása.
ˇ Oktatás révén felkészítés a laboratórium-akkreditálásra.
ˇ Pályázatok írása a laboratóriumi minőségfejlesztés oktatásának támogatására.
ˇ Publikációk hazai és nemzetközi folyóiratokban a magyar laboratóriumi minőségfejlesztési és akkreditálási tevékenységről.
4. MEGBESZÉLÉS:
Muszbek László:
ˇ Rendkívül fontosnak tartja a Szakmai Kollégium által jóváhagyott ajánlások, irányelvek kibocsátását, és felhívja a figyelmet arra, hogy e téren legszerencsésebb az NCCLS irányelvek hazai adaptációja lenne.
ˇ Endrőczi professzor jelezte, hogy az NCCLS irányelvek magyar nyelvre fordítása folyamatban van, és megjelentetése idén várható.
ˇ Felhívja a figyelmet az akkreditálással kapcsolatos képzés rendkívüli fontosságára, és egy akkreditálási ankét szervezését javasolja. Javasolja, hogy az oktatási "road-show" tanszékvezetők koordinálásával történjen, melyhez azonban a forrásokat is meg kell találni. A vita során több hozzászólás támogatta az akkreditációs ankétsorozat létrehozását, mely leghatékonyabban regionális rendezvények formájában képzelhető el. A Bizottság javasolta, hogy az akkreditálási ankétsorozatot kötelezővé kellene tenni a laboratóriumok vezetői számára, és hogy az ankétsorozat előadásait az MLDT lapjában hivatalosan is érdemes megjelentetni.
ˇ Felhívta a figyelmet a külső minőségellenőrzési programok eddigi tevékenységének áttekintésére, melyre egy albizottság létrehozását javasolja Endrőczi Elemér vezetésével. Az albizottság legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy ajánlásokat és követelményeket dolgozzon ki a külső minőségellenőrzési programokra vonatkozóan.
Endrőczi Elemér:
ˇ Az elhangzottakra reflektálva megállapítja, hogy a külső minőségellenőrzési programoknak elvileg nemzetieknek kell lenniük és meg kellene követelni, hogy bizonyos alapvető paraméterek esetén a laboratóriumok kötelezően vegyenek részt a QualiCont minőségellenőrzési programban.
ˇ Megállapítja, hogy olyan minőségellenőrzési programokban való részvételt érdemes támogatni, amit az EU-ban elfogadnak, megjegyezve azt, hogy egyetlen rendszer sem elegendő a teljes laboratóriumi spektrum lefedésére.
ˇ Örvendetes tényként állapítja meg, hogy a QualiCont fejlődik és az abban nyújtott laboratóriumi teljesítmények is egyre javuló tendenciát mutatnak.
ˇ Rendkívül fontosnak tartja a klinikai audit, mint "interdiszciplináris minőségjavító- tevékenység" jelentőségét, és jó ötletnek tartja a MAB munkatervébe való felvételét. A klinikai audit lehetőséget teremt a teljes postanalitikai tevékenység, a klinikai konzultációk és együttműködések kiszélesítésére, melynek az OLVSZK MAB által kidolgozott keretrendszere könnyen transzferálható más orvosi diszciplinákra is.
FELADATOK:
1. Dr. Horváth Andrea 2001 január 15-ig valamennyi bizottsági tagnak e-mail-en, vagy postán megküldi az alábbi dokumentumokat:
2. Endrőczi Elemér professzor az USA-ban hamarosan kiadásra kerülő szakmai követelményrendszer anyagot 2001. februárra megküldi az OLVSZK MAB-nak.
3. Endrőczi Elemér professzor és
Horváth Andrea közösen összeállítják az OLVSZK MAB stratégiai és cselekvési
tervének vázlatát, illetve a környezetanalízis előkészítő anyagát
Határidő: 2001. február 23.
4. 1. A kiküldött ISO standardok és
kritériumok alapján elkészül a minőségügyi kézikönyv alfejezeteinek
keresztreferencia-táblázata.
Felelősök: Czikkely Rózsa, Liszt Ferenc
Határidő: 2001. február 23.
5. Pályázat oktatás támogatására: Dr Horváth Andrea a brit Know How Fund-hoz 2001. január 15-ig pályázatot nyújt be és tárgyalásokat kezdeményez az Egészségügyi Minisztérium és az OEP felelős képviselőivel az oktatási 'road-show' támogatására.
KÖVETKEZŐ ÜLÉS:
A következő ülés tervezett időpontja: 2001. február vége.
Tervezett témák:
Jegyzőkönyvet készítette: Dr. Horváth Andrea, SZTE Klinikai Kémia Intézet
Szeged, 2001. január 10.
Jegyzőkönyvet kapják: